Üdvözöljük Lemhény község hivatalos webodalán.

Földrajz

Történelme

térkép

     A Nagy Sándor- és a Nemere-gerincen, ott ahol az alhavasi övezet a fenyõk felsõ határával érintkezik, háborítatlanul él a siketfajd. Koratavaszi dürgése különös élményt nyújt nemcsak a vadászok hanem a turisták számára is. A Kis- és Nagy-Nemere oldalában jellegzetes, homokkõbõl kialakult kõgomba sziklaformációk láthatók, s a mélybe tartó törésvonalak mentén kisebb méretû kõfülkék, résbarlangok alakultak ki. Az egész területet földtani rezervációnak nyilvánították. A Nemerék és a Nagy Sándor tetejérõl tiszta idõben páratlan kilátás kínálkozik a Kárpátok gerincére, valamint a Felsõháromszéki-medencére. Lelátni Slõnic Moldova fürdõre. Lenn a Veresvíz völgyében működött a XVIII. században a lóbérci üveghuta. Nagy kiterjedésű határa volt a falunak, legnagyobb része erdős területből tevődött össze. 1896-ban a 23 179 katasztrális hold faluhatár a következőképpen oszlott meg: 17 682 hold erdőség, 2927 szántó, 1 793 legelő, 83 kaszáló, 302 zöldségrész és 390 hold terméketlen terület. 1703-ban például a falu állatállománya a következőképpen állott: 162 ló, 273 ökör, 350 tehén, 1004 juh, 426 sertés és 144 méhcsalád. Még nem is olyan régen az ún. Lemhény – Farkaspataki gyógyfürdő működött a falu határában.

     A század elején közös összefogással egy kétszakaszos, cementbe foglalt fürdőmedencét építettek, mellette öltözőkabinokkal, melynek vizét gyógyforrás táplálta. Reumás bántalmak, idegbetegségek, köszvény, szem- és fülbetegségek gyógyítására jó eredménnyel használták. Az addigi tapasztalatok azt mutatták, hogy gyógyhatás szempontjából a Lemhény – Farkaspataki gyógyfürdő Magyarország bármelyik hasonló fürdőjével felvette a versenyt.