Földrajz

      Lemhény község a Feketeügy és a Lemhénypataka völgyeiben található. A község északkelet-délnyugati irányban mintegy 9 kilométer hosszúságban terül el. Tengerszinti magassága 71-185 méter között van. Kelet-nyugat irányban országút és vasútvonal szeli keresztül.

Történelme

      A község 1332-ben már szerepel. Neveinek változatai: Lehman és Lehmon. 1567-ben alszeg 51, Velence 17 kapuval szerepelt. Velence a késsőbbi időben teljesen összeépült Lemhényel. 1630-ban birtok-hagyománnyal kapcsolatban említik okleveleink a község nevét. A község lakóinak száma 1910-ben 2938 s ez a szám azóta állandó csökkenést mutat. Lemhénytől északra húzódik a Kárpátok fő gerincvonala. Ezen erdőipari út vezet az északi irányba folyó Veresvízi-patak forrásvidékére. Ez az Úz egyik mellék patakja

     Itt terül el a védettnek nyilvánított Veresvízi-láp, botanikai rezerváció, 1040 méter tengerszint feletti magasságban. Az évtizedekkel ezelőtti tőzegkitermelés részlegesen elpusztította. A láperdöben olyan növényritkaságok élnek minta kereklevelű harmatfű, a reliktumként ismert szibériai hamuvirág és a boreális Sphagnum wulfianum nevű ritka tőzegmoha faj. A lemhényi patak keskeny lapályát Almásrétnek nevezi a nép. Itt még látni lehet a helyi, régi zsúpfedeles és zsindelytetõs falusi lakóházakat. A Farkas patakában egykoron büdös vízfürdõ mûködött. Ehhez hasonló édes-kénes ásványvíz tör fel még a Lógörény patakában, Kiságtövén és a Sárfalvi-egerben. Almásréten, mint a magyar nyelvterület más vidékein is, van egy olyan kõszikla darab, melyen „Jézus lábnyomát” vélik felismerni a környékbeliek. Ott látható az erdõipari út mellett, néhai Horváth Lajos bennvalója elõtt, amolyan út menti „ülõkõ” gyanánt.

     A Feketeügy völgyén vezetett fel hajdanában a Sózók ösvénye. A Moldva sólelõhelyei felé irányuló ösvény a Városházánál indult és a Havasalja nevû helyen emelkedett a Kárpátok fõ gerincére és beereszkedett Slõnic Moldova-ra, a régiek Szaláncfürdõjére. Az egykoron tiltott sócsempészéssel kapcsolatos a Balogh Józsi balladája és története is, melynek egy lemhényi változatát is lejegyezték 1959-ben. Ott, ahol az ösvény a gerincre hág, a Gyepár-hegy lábánál van a Hajdúk várának nevezett háromszögû földtöltés. Nem képezte ásatások tárgyát. A hagyomány szerint ez is sócsempészettel kapcsolatos „õrház, vámház, ellenõrzõ hely” lehetett. Lemhénybõl és Almásrétrõl jelzett turistaösvény vezet el a Nemere- és a Székely-Kászoni-hegység meglepetést tartogató vidékeire: Almásrét–Nagy Sándor-tetõ (1646 m) piros pont (7 óra); Oláhpataki erdészház–Sapka–Nagy Sándor-csúcs piros kereszt (3 óra). A Nagy Sándor-csúcsról kék sáv jelzésen juthatunk el a Kis- és Nagy-Nemerére (1653 m), majd az Uz völgyébe (5 óra). Ugyancsak ez a jelzés köti össze a Nagy Sándor-csúcsot Slõnic Moldova fürdõ és gyógyhellyel (1,5 óra).

     A Nagy Sándor- és a Nemere-gerincen, ott ahol az alhavasi övezet a fenyõk felsõ határával érintkezik, háborítatlanul él a siketfajd. Koratavaszi dürgése különös élményt nyújt nemcsak a vadászok hanem a turisták számára is. A Kis- és Nagy-Nemere oldalában jellegzetes, homokkõbõl kialakult kõgomba sziklaformációk láthatók, s a mélybe tartó törésvonalak mentén kisebb méretû kõfülkék, résbarlangok alakultak ki. Az egész területet földtani rezervációnak nyilvánították. A Nemerék és a Nagy Sándor tetejérõl tiszta idõben páratlan kilátás kínálkozik a Kárpátok gerincére, valamint a Felsõháromszéki-medencére. Lelátni Slõnic Moldova fürdõre. Lenn a Veresvíz völgyében működött a XVIII. században a lóbérci üveghuta. Nagy kiterjedésű határa volt a falunak, legnagyobb része erdős területből tevődött össze. 1896-ban a 23 179 katasztrális hold faluhatár a következőképpen oszlott meg: 17 682 hold erdőség, 2927 szántó, 1 793 legelő, 83 kaszáló, 302 zöldségrész és 390 hold terméketlen terület. 1703-ban például a falu állatállománya a következőképpen állott: 162 ló, 273 ökör, 350 tehén, 1004 juh, 426 sertés és 144 méhcsalád. Még nem is olyan régen az ún. Lemhény – Farkaspataki gyógyfürdő működött a falu határában.

     A század elején közös összefogással egy kétszakaszos, cementbe foglalt fürdőmedencét építettek, mellette öltözőkabinokkal, melynek vizét gyógyforrás táplálta. Reumás bántalmak, idegbetegségek, köszvény, szem- és fülbetegségek gyógyítására jó eredménnyel használták. Az addigi tapasztalatok azt mutatták, hogy gyógyhatás szempontjából a Lemhény – Farkaspataki gyógyfürdő Magyarország bármelyik hasonló fürdőjével felvette a versenyt.